Karácsony Gernyeszegen

2015.01.21

Isten kegyelméből a karácsonyi ünnepek alkalmából újra együtt ünnepeltünk a Gernyeszegi Roma Baptista Imaházban. Ezen az ünnepi istentiszteleten a kis és nagy gyerek csoportok, valamint a roma középiskolás mentorolt diákok csoportja szolgáltak.

A kis gyerek csoport verssel, énekkel szolgált ezen az ünnepi istentiszteleten. Ezt követően a mentorolt roma diákok szolgálata következett, akik egy szegény cigány család ünneplését mutatták be, akik az Istent kizáró gazdag ünneplés helyett inkább választották a szegényesebb ünneplést, de Istennel. Végül, a nagy gyerek csoport egy jelenetet adott elő A három fenyő története címmel. Az első fenyőből az a jászol készült, amibe Jézust fektették. A másodikból készült az a csónak, amelybe Jézus beszállt. A harmadik fenyőből pedig Jézus keresztjét faragták ki. Bár mindegyik fenyő pompásabb életről álmodozott, mégis, az isteni gyermeket tarthatták, Jézust hordozták, és a hit jelképét formázták meg belőlük, Istenre mutathattak fel. 


A jelenet sokatmondó volt a jelenlévők számára. Ha a magam életére, helyzetére gondolok, megtérésem előtt volt időszak, mikor én is így voltam, mint ezek a fenyőfák: panaszkodtam, sírtam, hogy miért kerültem éppen a roma népcsoportban, ahol olyan nagy a sötétség, az emberek tudatlanságban és nagy szegénységben élnek. Valami jobbra gondoltam, számítottam. De milyen jó, hogy nem én döntöttem e kérdésben, hanem Isten, aki sokkal, bölcsebb és jobban tudja, mi jó az embernek. Ő sokkal többet és jobbat adott, mint amit én valaha kértem vagy elképzeltem. Isten Fénye e nép sötétségében előbb és sokkal jobban felragyogott szemeim előtt, mint egy emberileg erkölcsös környezetben. A gyermekkori nehézségek megerősítettek és nagymértékben formálták személyiségem, teljesen más embert ácsoltak, faragtak belőlem. A másoktól jövő gúnyolódás, megvetés alázatra tanított és folyamatosan tanít még mindig. A népem írás-olvasási, oktatási problémájának orvoslása egyetemi, sőt mesteri képzésre késztetett. A jelenben Isten áldásokban gazdag és hasznos élettel ajándékozott meg. Ma már mint tanító, roma diákokat mentoráló, de legfőbbképp Istent és embert szerető és szolgáló emberként élhetem életem. A fenti fenyőket idézve én is bátran elmondhatóm: Néha fájdalommal jár, mégis micsoda boldogság, hogy Istenre mutathatok fel. Mindez a legmerészebb álmaimat is felülmúlja. Senkivel sem cserélnék a Földön!


Kedves Olvasó, ha a jelenlegi vagy jövőbeli helyzeted hasonlítani fog a fentiekhez, bátorítsanak a következő igeversek, mert Isten útjai kifürkészhetetlenek: 


"Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. (Szó szerint: jövőt és reményt.) (Jer29,11)"


"Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti útjaitok nem az én útjaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál." (Ézs55,8-9)


"Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. (Rom8,28)".


Az ünnepi istentiszteletünk második felében Tóth Attila lelkipásztor hirdette Isten üzenetét a Jn1,11-ből: "... saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt." Üzenetében rávilágított arra az elveszett és nyomorult állapotra, amiben része van minden embernek, akik nem fogadják be Jézust. Ezzel párhuzamban hirdette Isten evangéliumát, örömteli jó hírét, hogy akik befogadják, azokat Isten, ígérete szerint saját gyermekeinek tekinti (v.ö. Jn1,12) és a nyomor helyett lesz egy igazán áldott, boldog élet! Melyik kell neked? - kérdezte az egybegyűlt lelkeket.


Az istentiszteleti alkalom végén a Keresztyén Cigánymisszió Alapítvány jóvoltából ismét sor került a cipős dobozok kiosztására. Ez az ajándék sok roma gyereknek és szülőnek az év legszebb és legértékesebb ajándékát képezi. Ezúttal köszönetet szeretnénk mondani mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult ehhez, és lehetővé tették, hogy megajándékozzuk a helybeli és a környéken élő roma gyerekeket! A hála és dicsőség legyen az Istené, az öröm legyen az emberé, hogy Isten munkájában részt vehet, azáltal, hogy másokat segíthet!


Kalányos Zoltán (Zozo)
Gernyeszeg