A múltban öröm, a jelenben áldás, a jövő felé reménység!

Ezekben a napokban és hetekben gyülekezeteinkben evangélizációs istentiszteleteket tartunk. Nagy örömmel tapasztaltuk azt, hogy az emberek szívében ott a vágy keresni az életüket megváltoztató Jézus Krisztust. Hisszük azt, hogy az evangélizációs alkalmak nyomán létrejönnek gyülekezetünkben a törekvők, megtérők csoportjai, akik majd egy-egy bemerítés alkalmával vallást tesznek Jézus Krisztusba vetett hitükről és megváltozott életükről. Az itt látható fénykép betekintést enged az elmúlt hónapok bemerítési alkalmaiba. Hála van a szívünkben és öröm azért, hogy a súlyos járványhelyzet ellenére is sok megtérőnek örülhettünk. A jövő felé élő reménységgel tekintünk, mert látjuk és tapasztaljuk, hogy aki elkezdte a jó munkát, az el is fogja végezni az emberi szívekben.
Talán sokszor eszünkbe jut az ének szövege: "Most még megértni nem tudom, Mért visz Atyám nehéz úton..."
De tudjuk azt, hogy akik könnyhullatással vetnek, azok vigadozva hozzák kévéiket az aratás napján. Örömmel valljuk tehát, hogy Jézus Krisztus tegnap, és ma, és mindörökké ugyanaz!