Az első félév a gálospetri after-schoolban

"Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól." (Példabeszédek 22, 6) - azt hiszem ez az igevers nagyon sokatmondó. A nevelés kulcsfontosságú egy kisgyerek jövőbeli boldogulásában. 

Az after-school programok mind lehetőségeket jelentenek a rászoruló gyerekeknek. Ezt én is nap mint nap érzékelem Gálospetriben, ahol tavaly szeptemberben indult a program. Most, a félév végén már részleteiben is lehet látni az eredményeket. Nagy öröm számomra, hogy már a helyi tanító néniktől és az igazgatónőtől is elismerő szavakat hallottam, melyben köszönetüket fejezik ki a munkánkért, és látják a változást a gyerekek viselkedésében és tanulmányi eredményeiben.

Az elmúlt félév egyik legjelentősebb eseménye a karácsony volt. A gyerekek már Mikulás napjától kezdve nagyon várták az ünnepeket. A készülődést már december elején megkezdtük. Mikulásokat színeztünk, hópelyheket vágtunk és ragasztottunk az ablakra, karácsonyi díszeket készítettünk, melyekkel a kis termünket is kidíszítettük. Eközben persze tanultunk is. Egy ünnepi műsorral készültünk karácsonyra. Énekeket, verseket tanultunk és Jézus születéséről szóló jelenetet is begyakoroltunk. Az utóbbihoz jelmezeket is készítettünk. A műsorunkat a helyi roma baptista imaházban adtuk elő advent utolsó vasárnapján, hogy ezzel is hangolódjunk az ünnepekre. Az alkalomra a szülőket is meghívtuk, akik el is jöttek, hogy gyermekeikben gyönyörködjenek. Jó volt látni, hogy nem közösségünkbe tartozó szülők is eljöttek, s valamennyien elismerően fogadták a munkánkat. Az istentisztelet végeztével az angyal is meglátogatott minket. A lelkes támogatóinknak köszönhetően mind a 13 gyermek egy-egy színes cipősdoboz ajándékcsomagot kapott, melyért ez úton is szeretnénk hálánkat kifejezni, hiszen néhány gyereknek ez volt az egyetlen dolog, amit karácsonyra ajándékba kapott.

A téli vakáció után újult erővel kezdtünk neki a mindennapoknak. Sajnos ilyen rövid idő alatt is nagyon sokat felejtettek a gyermekek, mert otthon nem sokat vagy semmit nem foglalkoznak a tanulással. Azért sikereink már vannak. A gyermekek 70%-a már kis segítséggel olvassa a tanult betűket. 100-ig már folyékonyan számolunk, és az egyszerűbb összeadásokat és kivonásokat már lassan fejben elvégzik. Nagyon tehetségesek a rajzolásban és tanuljuk a pontos színezést is. Sajnos a kézügyességük nem túl jó. Látszik, hogy a finom munkákhoz nincsenek hozzászokva. Ez próbálom minél jobban fejleszteni. Problémáink vannak még a román nyelv tanulásával is, de nem adjuk fel a harcot. 

Minden nap vannak apró örömeink. Számomra örömet jelent egy-egy tisztán kiolvasott szó, helyesen leírt számítás, vagy egy-egy szép rajz, amivel naponta meglepnek a gyerekek, hogy ezzel is kifejezzék hálájukat. Remélem a jövőben csak gyarapodni fognak majd a sikereink. Ehhez nem kell más, mint - hogy a gyermekek egy gyakori mondását idézzem - "Az Úr áldjon és segítsen bennünket!".